Gyűrűfű Alapítvány
A Gyűrűfű Alapítványt 1991-ben hozta létre a gyűrűfűi ökofalu koncepciójának megalkotója és kidolgozója, Borsos Béla kérésére négy magánszemély. Vagyona Borsos Béla és testvére, Balázs indító adományából, pályázatokból és a később csatlakozók befizetéséből keletkezett. A Gyűrűfű Alapítvány lett az a jogi személy, amely az ökofalu területét adó 174 hektár földterület megvásárlásával a település fizikai megvalósítását lehetővé tette.
Az évek során az Alapítvány és a helyi közösség több hullámvölgyön is sikeresen túljutott, 2019-ben állt fel a Gyűrűfű Alapítvány új kuratóriuma, amely fő feladatának a 14 éven át megakadt betelepülés fellendítését tartja. Emellett kezeljük, gondozzuk az alapítvány termőföldjeit, karbantartjuk, fejlesztjük belső útjainkat. Működtetjük a faluházat, tanfolyamokat szervezünk. Foglalkozunk az idelátogatókkal és segítjük azokat, akik szeretnének Gyűrűfűre költözni.
Ha az alapítvány hivatalos céljairól szeretnél többet megtudni, az alapító okirat erre vonatkozó része itt található.
Szalóki Zsuzsa képviselő
Email: szutra@annan.hu
Parditka Attila
Email: antalh4@gmail.com
Újgyűrűfűért Egyesület
Az Újgyűrűfűért Egyesület 2019-ben alakult a megújuló ökofalu tevékenységének támogatására. Tevékenységeinek körébe az alábbiak tartoznak:
Gyűrűfű népszerűsítése és benépesülésének elősegítése
Borsos Bertalan elnökségi tag
Kardos Anna elnökségi tag
Gyűrűfű Egyesület
Célja Gyűrűfű területén természeti, technológiai és társadalmi vonatkozásban harmonikus együttélési modell létrehozása, az önkormányzatiság demokratikusan működő kereteinek megteremtése, az egyesületi tagok érdekképviselete, s a fentiekkel kapcsolatos szervezeti keretek, környezet- és természetvédelmi, oktatási nevelési és tájékoztatási célok megvalósítása.
Egyesületi elnök: Kilián Imre elnökhelyettes: Völgyi Tamás
Gyűrűfű nemönálló település. Bár fizikailag Dinnyeberki község felől sokkal rövidebb úton megközelíthető, a tőle északra fekvő és csak hosszú földúton elérhető Ibafához tartozik, annak külterülete. Az alapítóknak közigazgatási kérdésekben Ibafa Község Önkormányzatához kellett fordulniuk. A képviselő testület a kísérlet kezdete óta minden támogatást megadott az alapítvány és a külterületen lakók részére. Önkormányzati hatáskörbe tartozik például a rendezési tervek kidolgozása, de az ő segítségük kellett ahhoz is, hogy Gyűrűfű külterületén az itt élők számára fontos környezetvédelmi célokat és megoldásokat hosszú távon is biztosító sajátos szabályozás kerüljön kialakításra. Ibafa Önkormányzata hozta létre a Gyűrűfűi Humánökológiai Rezervátumot is, így a gyűrűfűiek egy hatalmas természetvédelmi terület közepén élhetnak. A település arculati kézikönyve már hangsúlyosan tartalmazza Gyűrűfű eddig elért eredményeit is. Ibafa község honlapjának címe: https://www.ibafa.hu/
Az 1994-ben elfogadott földtörvény után az alapítvány már csak az önkormányzat nevére tudott további földterületeket vásárolni. Ezért ezek most jogilag a község tulajdonában állnak, de alapítványi pénzből vettük meg azokat. E földvagyon – erdők, gyepek és valamennyi szántó – üzemeltetése olyan bevételt teremthet az önkormányzat számára, amiből a gyűrűfűi külterület fejlesztése finanszírozható.
Érdekesség, hogy bár közigazgatási szempontból Gyűrűfű Ibafához tartozik, még sincs szilárd burkolatú út közöttük! Ibafára Gyűrűfűről csak egy 8 km hosszú földút vezet, amely esős, vagy téli időben többnyire járhatatlan. Gyűrűfű Dinnyeberki felől közelíthető meg, az a település csak 3,4 km-re van tőlünk. Ezért Dinnyeberki önkormányzatával is szoros kapcsolatban állunk, hiszen a bekötőút egy jelentős szakasza őhozzájuk tartozik. 2023-ban Ibafa és Dinnyeberki egy forrásátadásról szóló megállapodás keretében együttesen újította fel a bekötőút egy jelentős szakaszát, illetve cserélte ki egy stabil betonhídra az 1990-es években készült fahidat.
Tekintettel arra, hogy a gazdasági élet központjától távol, gyakorlatilag az erdő mélyén élünk, a hagyományos alkalmazotti jogviszony viszonylag keveseknek kínál megoldást a megélhetésre. Ezért már az elejétől törekedtünk a minél nagyobb önállóságra – gazdaságilag is. Ennek többféle formája lehetséges, egyéni vállalkozóként, őstermelőként főleg a helyi forrásokra alapozva, illetve vállalkozások indításával, amelyek eltartják tulajdonosaikat.
Természetesen ezek a „vállalkozások” rendszerint családi körben maradnak és egy-két embernél több nem dolgozik bennük. A helyi lehetőségeket a távközlés fejlődésével és a digitalizáció térhódításával egyre inkább kibővíti a távmunka, amikor gyakorlatilag otthonról tudunk a fizikailag a világ bármely más táján elhelyezkedő megbízónak „bedolgozni”. Gyűrűfűn mindegyik megoldásra akad példa, a lakóknál megtalálod azokat a vállalkozásokat, amelyeknek saját honlapjuk van. De van a faluban szaktanácsadó, pályázatíró, szakfordító, informatikai vállalkozás is.
Aki még nem foglalkozott ilyesmivel, el sem tudja képzelni, hogy még egy ilyen eldugott helyen is hányféle hatóság szól bele az ember dolgába. Gyakorlatilag semmit nem lehet önállóan csinálni. Kezdődik az építési hatósággal, folytatódik a földhivatallal, amelyek már visszatérő vendégként tekintenek a gyűrűfűiekre. De számos úgynevezett szakhatóságnak is jogában áll véleményt nyilvánítani, sőt adott esetben tiltani, elrendelni. Ilyenek a tűzoltóság, a közegészségügyi hatóság (ÁNTSZ), de még a kéményseprők is. A rendezési tervet annak idején több tucat hatósággal és állami szervvel kellett véleményeztetni és jóváhagyatni. A most már Helyi Építési Szabályzatnak és Szabályozási Tervnek nevezett dokumentumokat tízévente kell felülvizsgálni.
Külön hatóságdömping van a mezőgazdasági termőföldek és erdők vonatkozásában, különösen az ország uniós csatlakozása és az ehhez tartozó támogatási rendszer bevezetése óta. A bürokrácia annyira megterhelő, hogy az agrártámogatásokkal és az erdőgazdálkodással kapcsolatos ügyeket az alapítvány által megbízott szakemberek végzik. A hatóságokkal fennálló viszonyunkra az „ambivalens” a legmegfelelőbb jelző. Sok segítséget kaptunk például a nádágyas szennyvíztisztítókra épülő egyedi szennyvízkezelés engedélyeztetése során az akkor illetékes ÁNTSZ-től, de a Közösségi Ház használatba vételi engedélyének megszerzése vagy az elmúlt években lezajlott csoportos telekalakítási eljárás viszont már egyáltalán nem ment ilyen könnyen. Mostanában a legfontosabb külső szervezet számunkra az építési hatóság. Az elmúlt években többször fordultunk hozzájuk, és maximális segítőkészséget tapasztaltunk, melyet ezúton is köszönünk. Sajnos az építési törvény (is) igen gyakran változik, így időről-időre nagy szükségünk van az útmutatásukra.
Az alábbiakban olyan szervezetek és intézmények honlapjaihoz adunk hivatkozásokat, amelyek valamilyen szempontból hasonló vagy rokon tevékenységet végeznek, mint amit Gyűrűfű Ökofalu is. Gyűrűfű alapító
tagja az ökofalvak 1995-ben alakult nemzetközi hálózatának, a Global Ecovillage Network-nek.
A Magyar Élőfalu Hálózat a hazánkban szervezett hasonló kezdeményezéseket fogja össze. Tagjai:
Agostyán, Természetes Életmód Alapítvány
A nagyszékelyi élőfalu kezdeményezés
Szeri Ökotanyák Szövetsége (SZÖSZ)
A mezőgazdaság területén az alábbiak tekinthetők partner szervezetnek:
Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet
A vízgazdálkodás és mezőgazdaság összefüggéseit vizsgálja az integrált tájvédelmi és tájhasználati modell, az ILD, illetve a Szövetség az élő Tiszáért (SZÖVET)