Meghatározása szerint a permakultúra egy fenntartható emberi környezetet teremtő tervezési rendszer. Ezt a környezetet jól körvonalazott ökológiai elvek és „tervezési segédletek” használatával, tudatos tervezéssel és kivitelezéssel, folyamatos megfigyeléssel és újra tervezéssel valósítja meg. Így olyan természetszerű élőhelyeket és társadalmi környezetet hoz létre, amelyek lokális, dinamikus és egymást segítő kapcsolatokon keresztül szerveződnek.
Gyűrűfűn a permakultúrás elvek mindig is nagy szerepet kaptak. A falu első koncepciójának kialakításához nagyon nagy segítséget nyújtott az angol tervező, John Guyon munkája, aki az 1991-ben szervezett első „terepfelderítő tábor” tapasztalatainak és Borsos Balázs videó felvételeinek felhasználásával egy nagyon alapos tanulmányt tett le 1992-ben az asztalra. Később a permakultúrás elvek alapján épült ausztrál ökofalu, Kristályvíz (Crystal Waters) egyik tervezőjét, Max Lindeggert hívtuk meg tanácsadónak.
Magyarország első permakultúra tervezői tanfolyamának egyik helyszíne is Gyűrűfű lett 1994-ben. Lea Harrisonnak úgy kellett előadást tartania a permakultúra rejtelmeiről, hogy közben a tüllfüggönynek használt geotextil lepedő mögött kőművesek jártak fel alá, kopácsolás, üvöltés hangzott a félkész Zsilipben.
Az így szerzett tapasztalatainkat megosztottuk Farkas Gabriellával, aki a rendezési tervet készítette, és ezzel Magyarországon Gyűrűfű lett az első olyan település, amely legalább részben ennek a tervezési rendszernek az elvei alapján alakult ki, oda helyezve a házhelyeket és a körülöttük kialakított, átlagosan egy hektár nagyságú farmgazdaságokat („telkeket”), ahová azok ökológiai megfontolások alapján a legjobban illettek.
A falu azóta is ennek megfelelően fejlődik, és 2024 június-júliusában ismét itt zajlott le az azóta már hazai színekben, a Magyar Permakultúra Egyesület szervezésében megrendezett PDC (tervezői tanfolyam) záró hétvégéje. A tény, hogy sikerült 35 embert elszállásolni és nekik igényes körülmények között magas színvonalú képzést biztosítani, érésünk legújabb bizonyítéka. A következő évek fő feladata pedig az lesz, hogy ház körüli vízellátó rendszerek kialakítása után immár táji léptékben, elsősorban a beszivárgás elősegítésével és a lehulló csapadék tározásával is megvalósítsuk a vízvisszatartó gazdálkodást.
